A PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék szigorlati szabályzata (egyetemi képzés)

A szak elvégzéséhez a megfelelő kreditszám elérése mellett két szigorlat letétele szükséges. A szigorlat megkezdésének feltételeit a szak tantervének “Vizsgakövetelmények” című része tartalmazza. 
A szorgalmi időszakban rendszerint az alábbi időpontokban lehet szigorlatot tenni:
- október 20-i dolgozat leadási határidő, szóbeli szigorlat november elején;
- november 20-i dolgozat leadási határidő, szóbeli szigorlat december elején;
- december 20-i dolgozat leadási határidő, szóbeli szigorlat január elején;
- február 20-i dolgozat leadási határidő, szóbeli szigorlat március elején;
- március 20-i dolgozat leadási határidő, szóbeli szigorlat április elején;
- április 20-i dolgozat leadási határidő, szóbeli szigorlat május elején.
- május 20-i dolgozat leadási határidő, szóbeli szigorlat június elején.

Az adott félévben érvényes dolgozat-leadási és vizsgára jelentkezési határidőket, illetve jelentkezés módját ez a dokumentum tartalmazza.

1. Az első szigorlat
Az első szigorlat két részből (szigorlati dolgozat, szóbeli vizsga) áll, az érdemjegy a két vizsgaeredmény összevetéséből születik. A bizottság a szigorlat szóbeli része után röviden értékeli a hallgató vizsgán nyújtott teljesítményét.
A szigorlatra jelentkezés előfeltétele:

a.) Az előfeltételek teljesítésének igazolása a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék Vizsgabizottságának mindenkori vezetőjétől. (Jelenleg: Bódi Jenő egyetemi tanársegéd)

b.) A dolgozat írása során a hallgatónak kötelező konzultálnia a tanszék valamelyik oktatójával. A folyamatos konzultációt az oktató egy űrlapon igazolja, e nélkül a szigorlat szóbeli része nem kezdhető meg.


1.1. Az első szigorlati dolgozat
A szigorlatra egy szóközökkel együtt legalább 35 ezer karakteres szakirodalmi áttekintésen és kisebb empirikus kutatáson alapuló dolgozat leadásával lehet jelentkezni. Ebbe a terjedelembe nem számítanak bele a jegyzetek, bibliográfiák, mellékletek és egyéb források. (Empirikus kutatás egyaránt jelenthet: megfigyelésen, interjúkon, tartalomelemzésen, elsődleges forrásanyag újrafeldolgozásán alapuló vizsgálatokat.)
- A dolgozatoknak (2 példányban és fájlként is) általában minden hónap 20-ig kell a tanszéki titkárságra beérkezniük, a határidőn túli dolgozatok csak a következő hónap vizsgaidőpontjain vehetnek részt.
- A dolgozat bármely, a tanszéken folytatott tanulmányokkal kapcsolatos témában íródhat, azonban nem lehet azonos egyetlen, a vizsgázó által korábban írt dolgozattal sem.
- A dolgozat első oldalán közölni kell egy 10 soros összefoglalót is, amely röviden vázolja a dolgozat tartalmát.
Az első szigorlatra készült dolgozat esetében két, a tanszéken dolgozó oktató a mellékelt értékelőlapon értékeli a dolgozatot és érdemjegyet ad rá.
- Amennyiben a két értékelés átlaga nem éri el az 1.51-t, a szóbeli szigorlat nem kezdhető meg, új dolgozatot kell benyújtani. Az új dolgozat benyújtásának legközelebbi időpontja a sikertelen vizsga időpontjához számított minimum két hónapnak kell eltelnie. Az elégtelen bekerül az indexbe.
- Amennyiben a két érdemjegy átlaga meghaladja a az 1.51.-t, a hallgató szóbeli vizsgára bocsátható, a szigorlat egyik részjegye pedig az írásbeli dolgozat osztályzatainak felfelé kerekített átlaga.
A szigorlati dolgozatokat a Tanszéki Könyvtárban helyezzük el. Amennyiben valamely hallgató az Országos Tudományos Diákkörön 1-3 helyezést ér el, akkor dolgozata 5 (jeles) érdemjegyet kap, és a szigorlat írásbeli része teljesítettnek tekinthető.

1.2. A szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga pontos időpontját a hallgatónak egyeztetni kell a titkárságon. A vizsgán 2-3 tagú bizottság van jelen, és az előzetesen megadott tételek jelentik a szóbeli vizsga témáját. A hallgató az „A” és a „B” tételsorból egyaránt húz egy-egy tételt. A felkészülési idő 20 perc.
A vizsgának nem témája a szigorlati dolgozat, de a bizottság – adott esetben - feltehet kérdéseket a dolgozattal kapcsolatban is. Az erre adott válaszok nem képezik alapját a szigorlati teljesítmény értékelésének.
A szigorlat szóbeli része egyszer halasztható, indokolt esetben. A halasztást kérvényezni kell a tanszék vezetőjénél, legalább két munkanappal a szóbeli vizsga időpontja elott.
A szigorlati végeredmény két jegyből tevődik össze
- írásbeli dolgozat jegye
- „A” és B tételsor 1-1 tételére adott felelet jegye
A szigorlat a TVSZ 97. § 5. pontja szerint csak akkor tekinthető érvényesnek, ha mindegyik részjegye legalább elégséges.
- Amennyiben a hallgató szóbeli részvizsgát elégtelenre teljesítette, akkor újra kell vizsgáznia. - A szóbeli részvizsga sikertelensége esetén kétszer ismételhető meg. Ha a szóbeli részvizsga a második ismétlés alkalmával is elégtelen, akkor az egész szigorlat elégtelennek minősül, azaz új dolgozatot kell benyújtani.
- A részjegyeket kizárólag a következő szemeszterre lehet átvinni.


2. A második szigorlat
A második szigorlat három részből (szigorlati dolgozat, védés és tétel) áll, az érdemjegy e három eredményéből tevődik össze. A bizottság a szigorlat szóbeli része után röviden értékeli a hallgató vizsgán nyújtott teljesítményét. A szigorlat menete valamennyi szakirány esetén megegyezik.
A szigorlatra jelentkezés előfeltétele: 1. Az előfeltételek teljesítésének igazolása a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék Vizsgabizottságának mindenkori vezetőjétől. (Jelenleg:Bódi Jenő egyetemi tanársegéd) 2. A dolgozat írása során a hallgatónak kötelező konzultálnia a tanszék valamelyik oktatójával. A folyamatos konzultációt az oktató egy űrlapon igazolja, e nélkül a szigorlat szóbeli része nem kezdhető meg.

2.1. A második szigorlati dolgozat
Formai követelményei az első szigorlati dolgozatéhoz hasonlóak; azaz egy korábban fel nem használt és – jegyzetek, bibliográfiák, mellékletek és egyéb források (pl. interjúk) nélkül – szóközökkel együtt legalább 40 ezer karakteres saját kutatómunkán alapuló, markáns téziseket és elméleti reflexiókat is tartalmazó dolgozatot kell benyújtani.
- A dolgozatoknak (2 példányban és fájlként is) minden hónap 20-ig kell a tanszéki titkárságra beérkezniük, a határidőn túli dolgozatok csak a következő hónap vizsgaidőpontjain vehetnek részt.
- A dolgozat első oldalán közölni kell egy 10 soros összefoglalót is, amely röviden vázolja a dolgozat tartalmát és jelzi, hogy a tantervben feltüntetett szakirányok melyikéhez kapcsolódik.
A Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék a dolgozat két példányát kiadja bírálóknak (ők lehetnek a tanszék munkatársai, de külső bírálók is felkérhetők), akik egyrészt a mellékelt értékelőlapot töltik ki, másrészt egy-másfél oldalas bírálatukban megadják az érdemjegyet, kérdéseket tesznek fel, és azok megválaszolását segítő szakirodalmi listát mellékelnek. Az opponensi véleményeket a hallgatónak a szóbeli vizsga előtt legalább egy héttel meg kell kapnia, ennek híján a hallgató kérheti a szigorlati időpont elhalasztását.
- Amennyiben a két értékelés átlaga nem éri el az 1.51-t, a szóbeli szigorlat nem kezdhető meg, új dolgozatot kell benyújtani. Az új dolgozat benyújtásának legközelebbi időpontja és a sikertelen vizsga időpontja között legalább két hónapnak kell eltelnie. Az elégtelen bekerül az indexbe.
- Amennyiben a két érdemjegy átlaga meghaladja a az 1.51.-t, a hallgató szóbeli vizsgára bocsátható, a szigorlat egyik részjegye pedig az írásbeli dolgozat osztályzatainak felfelé kerekített átlaga.

A szigorlati dolgozatokat a vizsga után a Tanszéki Könyvtárban helyezzük el. Amennyiben valamely hallgató az Országos Tudományos Diákkörön 1-3 helyezést ér el, akkor dolgozata 5 (jeles) érdemjegyet kap és a szigorlat írásbeli része teljesítettnek tekinthető.

2.2. A szóbeli vizsga
A szóbeli vizsgára általában a dolgozat leadását követő második héten kerül sor, a hallgatónak az időpontot előzetesen egyeztetnie kell a tanszéki titkárságon. A vizsgán a bizottság - és amennyiben erre lehetőség van - az egyik bíráló van jelen
A vizsga egyik témája az előzetesen megadott kérdések alapján a dolgozat megvédése és a téma elhelyezése a választott szakiránynak megfelelő tudományterületen a hallgató szakirodalmi ismeretei alapján.
A vizsga másik témája a választott szakirányhoz kapcsolódó, előzetesen megadott tételsor. A hallgatónak felkészülési idő áll rendelkezésére.
A szigorlat három jegyből tevődik össze:
- írásbeli dolgozat jegye;
- a dolgozat védésére adott felelet jegye;
- a tételsor tételére adott felelet jegye.
- A szigorlat a TVSZ 97. § 5.pontja szerint csak akkor tekinthető érvényesnek, ha mindegyik részjegye legalább elégséges.
- Amennyiben a hallgató szóbeli részvizsgát elégtelenre teljesítette, akkor újra kell vizsgáznia. A szóbeli részvizsga sikertelensége esetén kétszer ismételhető meg. Ha a szóbeli részvizsga a második ismétlés alkalmával is elégtelen, akkor az egész szigorlat elégtelennek minősül, azaz új dolgozatot kell benyújtani.
- A részjegyeket kizárólag a következő szemeszterre lehet átvinni.

Lehet-e kapcsolat a 2 szigorlatra készített dolgozat és a szakdolgozat között?
A 2. szigorlatra készített dolgozat témája lehet azonos a szakdolgozat témájával. Ebben az esetben a szigorlatra készített dolgozat előzetes tanulmány a szakdolgozathoz. Ilyen esetben a második szigorlat letételének legalább egy szemeszterrel meg kell előznie a szakdolgozat beadását, és a szakdolgozatnak a téma jelentős mértékű továbbgondolásáról kell tanúskodnia. Témaegyezésnél a szakdolgozat értékelésének egyik fontos szempontja a második szigorlathoz képest mutatott fejlődés megítélése.

* * *

A szempontrendszer

A dolgozat a formai követelményeknek (1. szigorlat legalább 40 ezer leütés, 18-20 oldal; 2. szigorlat legalább 40 ezer leütés, 20-25 oldal) megfelel / nem felel meg.
(i) problémafelvetés relevanciája 5 pontból ... pont
(ii) problématörténeti ismeretek 5 pontból ... pont
(iii) empirikus kutatómunka 7 pontból ... pont
(iv) adatok értelmezése, argumentáció 7 pontból ... pont
(v) összefüggések meglátása 5 pontból ... pont
(vi) szakirodalom (aktualitása, köre) 5 pontból ... pont
(vii) hivatkozások, bibliográfia 3 pontból ... pont
(viii) tudományos értekező stílus 3 pontból ... pont

Összesen: 40 pontból … pont

Ponthatárok: 40-36: jeles, 35-31: Jó, 30-26: közepes, 25-21: elégséges, 20- elégtelen