Czinczár-Tasi Tímea

alumni-cinczar-tasi

névjegy

Czinczár-Tasi Tímea kommunikáció- és médiatudomány szakon 2012-ben minor, majd 2017-ben mesterszakos diplomát szerzett a PTE BTK-n. Szakmai pályája szorosan kötődik a sporthoz, sportkommunikációhoz. Dolgozott sportújságíróként, majd 10 évig egy sportszervezéssel, sportolók és szakosztályok menedzselésével foglalkozó szervezet kommunikációs munkatársa volt, a gyermeknevelés mellett jelenleg is egy vízilabdacsapat sajtófőnökeként tevékenykedik.

 

Milyen szakon végzett és mikor?

2012-ben végeztem a PTE Bölcsészettudományi Karán anglisztika alapszakos bölcsészként kommunikáció és médiatudomány minor képzéssel, majd 2017-ben szereztem mesterszakos diplomát szintén a PTE BTK-n kommunikáció és médiatudomány szakon.

Miért a PTE-t és miért a kommunikáció szakot választotta?

Pécsett születtem, a családom, a munkám, az egész életem ehhez a városhoz köt, így nem is volt számomra kérdés, hogy Magyarország első egyetemére jelentkezem az érettségit követően. Nagyon régi vágyam volt, hogy újságíró lehessek, ezért a középiskolát követően a felvételi eljárás során első helyen a kommunikáció szakot jelöltem meg, végül azonban anglisztikára vettek fel, de ennek is örültem, az újságírás mellett a nyelvészet az a tudományág, amellyel szívesen foglalkoztam volna. Annak pedig még jobban örültem, hogy az alapszakon lehetőségem volt minorként kommunikációt is tanulni, reménykedtem benne, hogy egyszer lesz időm, energiám és lehetőségem a mesterképzést is elvégezni.
Végül szerencsém volt azzal, hogy anglisztikát és kommunikációt is tanulhattam, mert rengeteg az átfedés a két szakterület között: például az első államvizsgámon nagy örömömre hírek elemzésével kapcsolatos feladatom is volt, illetve több nemzetközi sportrendezvény sajtóirodáján dolgoztam az elmúlt években, ezeken a versenyeken nagy hasznát vettem az angoltudásomnak.

Mit adott Önnek a PTE és a kommunikáció szak?

Olyan emberi, szakmai és baráti kapcsolatokat, amelyeket soha senki nem vehet már el tőlem. Sokat köszönhetek a korábbi tanáraimnak, mert például olyan elemzési technikákat tanulhattam meg, amelyek közül párat a mai napig használok. A mesterképzésen többet kellett szóban is prezentálni, ezáltal sokat fejlődött az előadói képességem és egyre látványosabb prezentációkat tudok már készíteni.

Mik a legszebb emlékei ezekből az évekből?

Azt szerettem legjobban a kommunikáció és médiatudomány mesterképzésben, hogy közvetlen kapcsolat alakult ki a tanárok és a hallgatók között, ezáltal jó hangulatúak voltak az órák, fontos láncszemnek érezhettük magunkat a szakmai munka és a személyes beszélgetések során. Glózer Rita tanárnőnek nagyon sokat köszönhettem az egyetemen töltött időszak alatt és azt követően is, figyelemmel kísérte és kíséri a mai napig a pályámat és sokat segített a szakdolgozatom megírásában is. Maksa Gyula tanár úrral is tartottuk a kapcsolatot az egyetemi tanulmányaim befejezését követően, volt szerencsém bemutatni több tanítványának a munkahelyemet és az ottani feladatokat a látogatások során. Guld Ádám kutatásai mindig nagyon érdekeltek, az ő szakmai munkája áll talán legközelebb az érdeklődési körömhöz, így a mai napig szívesen olvasom, hallgatom a publikációit és előadásait.

Hogyan indult a szakmai pályája, mi volt az első munkája/állása?

Gyakornokként kezdtem az újságírást a pecsiujsag.hu online újságnál, amelynek akkoriban Pauska Zsolt volt a főszerkesztője. Rengeteget tanultam a kollégáktól a nyári hónapokban, sok új szituációval kellett megbirkóznom, ha nem is ment minden elsőre zökkenőmentesen, sikerült belerázódnom és maradhattam a gyakorlati idő után is a lapnál.

Mi jelentette a legnagyobb kihívást a pályakezdéskor?

Egyetemi tanulmányaimmal párhuzamosan kezdtem el dolgozni. Nehéz volt egyszerre több fronton megfelelni, de nagyon szerettem a pörgést és az új kihívásokat. Maximalistának tartom magam, így minden helyzetben igyekeztem a legjobb tudásomat nyújtani. A kezdeti ügyetlenkedésnél számíthattam a kollégáim segítségére, ez nagyon sokat jelentett, ráadásul a későbbi főnököm, akivel a Pécsi Sport Nonprofit Zrt.-nél közel 10 éven keresztül dolgozhattam együtt, a sportújságírás egyik legrutinosabb és legjelesebb képviselője, tőle tanultam meg a szakma csínját-bínját, ezért mindig hálás leszek neki.

Jelenleg mivel foglalkozik?

Jelenleg a gyereknevelésbe fektetem minden energiámat, a lassan 2 éves kisfiammal még GYED-en vagyok, emellett pedig a PVSK-Mecsek Füszért élvonalbeli vízilabdacsapatának vagyok a sajtófőnöke, amelyre talán nem is munkaként, hanem szórakozásként, kikapcsolódásként tekintek. Nagyon szimpatikus az egyesület vezetőségének szemlélete, mert amellett, hogy a medencében is a maximumra törekszik mindenki, a társadalmi felelősségvállalás is igen fontos szerepet kap a gárda életében. Több jótékonysági rendezvényt szervez a szakosztály, amelyen a játékosok is lelkesen vesznek részt minden alkalommal.

Miben látja a kommunikációs képzés jelentőségét, szerepét?

Nagy előnye a szaknak, hogy a média minden területén el lehet helyezkedni az itt szerzett diplomával. A tanárok pedig igyekeznek a gyakorlati oldalát is megmutatni a munkának, a hallgatók a félévek során szinte minden területről találkozhatnak szakemberekkel, akik olyan háttérinformációkat is megosztanak a diákokkal, amelyeket nem lehet megismerni a tankönyvekből.

Milyen tanácsot adna a mostani egyetemi hallgatóknak, pályakezdőknek?

Mindenkinek azt szoktam javasolni, hogy ragadjon meg minden lehetőséget, amely segítségével betekintést nyerhet a szakmába. Nagyon hasznosnak tartom a gyakornoki programokat, mert a jól teljesítők szinte azonnal munkalehetőséghez juthatnak. Senki nem születik úgy, hogy mindent tud az adott szakterületről, sok mindent csak „terepen” lehet megtapasztalni, megtanulni, ezért fontos, hogy az érdeklődők minél előbb bekerüljenek a körforgásba.