Milyen szakon végzett és mikor?
Miért a PTE-t és miért a kommunikáció szakot választotta?
A szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban érettségiztem film szakirányon. Ott döntöttem el, hogy szeretnék médiával és kommunikációval foglalkozni majd a későbbiekben, és értelemszerűen ezen a területen szeretnék továbbtanulni. Utánajártam, hogy az országban hol a legerősebbek ebben a tekintetben a felsőoktatási képzések és a TOP3 intézmény között ott szerepelt a PTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke is. Be is adtam a jelentkezésemet és a sikeres felvételit követően 2004-ben kezdtem meg Pécsett tanulmányaimat. Izgalmas, tudással teli új világ nyílt meg ekkor előttem, gyakorlati lehetőségek széles tárházával, amely igazolta, hogy jó döntés volt ezt a képzést, ezt a tanszéket választanom. Közben még elsőévesen megalapítottuk egy volt gimnáziumi csoporttársammal saját vállalkozásunkat, mert felismertük, hogy vannak olyan kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok és civil szervezetek, melyeknek szüksége van gyorsan, jó ár-érték arányú, és a céljaikat támogató audiovizuális kommunikációs támogatásra céljaik eléréséhez. Televíziós és PR-célú reklámfilmek gyártása fémjelezte a vállalkozásunk első éveit, és később belekezdtünk a kommunikációs tanácsadásba is. A folyamatosan változó ügyféligények azonban világossá tették, hogy a megszerzett tudásomat célszerű továbbfejleszteni, ezért jelentkeztem a PTE-KTK marketing mesterszakjára, ahol 2010-ben kezdtem meg tanulmányaimat. Ez azért is bizonyult jó döntésnek, mert a látásmódom szélesítését nagyban segítette, hogy a világot, az üzleti életet egy másik szemszögből is megismerhettem. Így a bölcsész-közgazdász világlátás együttesen egy ütőképes hátteret biztosított ahhoz, hogy a tanulmányaim befejeztével és a vállalkozásunk 7 év után történő felszámolásával vadonatúj kihívásoknak tegyek eleget, és átülve az ügyféloldalra elkezdjek dolgozni az ország egyik – mind a foglalkoztatottak száma, mind a forgalom tekintetében – legnagyobb vállalatánál, a SPAR Magyarországnál.
Miben látja a PTE-s képzések erősségeit?
A PTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéknek, valamint a PTE-KTK Marketing Tanszéknek két fő erőssége van. Az egyik a nemzetközi színvonalú oktatógárda, a másik pedig a gyakorlatorientált tudásátadás. A képzések során számomra az adta a legtöbbet, hogy hiteles szakértőktől tanulhattam meg az egyes szakmák lényegét és ismertem meg a bennük rejlő lehetőségeket. De megmutatták nekünk a lehetséges veszélyeket és csapdákat is, így a valóságra már sokkal jobban fel lehetett készülni.
Mit adott Önnek a PTE és a kommunikáció szak?
A PTE-BTK kommunikáció- és médiatudomány szak amellett, hogy megadta a tudásbéli alapokat, remek kapcsolati hálóval is rendelkezett. Ennek hála juthattam el gyakorlatra a Magyar Rádióhoz vagy a Magyar Televízióhoz, melyek rendkívül emlékezetesek és hasznosak voltak, de például az ország egyik legjelentősebb kommunikációs ügynökségének (Ferling PR) vezetőjétől tanulhattam meg a kommunikációs szakma gyakorlati alapjait, mely tudás a mai napig jó szolgálatot tesz a mindennapi munkám során.
Mik a legszebb emlékei ezekből az évekből?
Akiknek igazán hálás lehet az ember, legyen szó az élet bármely területéről, azok a mesterek, akik végigvezetik és támogatják az embert az úton, amit választott. Bár többeket említhetnék a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék kiváló oktatógárdájából, de akiktől talán a legtöbbet kaptam, azok Doboviczki Attila, a tanszék egyetemi adjunktusa és Szijártó Zsolt korábbi tanszékvezető egyetemi tanár. Bármilyen eszement ötletünk is volt a „komos” csapattal, ők azonnal támogatták annak megvalósulását: szereztek eszközöket, szakembereket, néha egy-egy telefonnal megoldottak nekünk megoldhatatlannak tűnő problémákat, mert a lényeg az volt, hogy legyenek projektek, azok haladjanak is, és legyen eredményük. Ez a fajta támogatás és eredményorientáltság a mai napig nagyon fontos vezérelvek a munkám során.
Hogyan indult a szakmai pályája? Mi volt az első munkája/állása?
Munkahelyek:
Szakmai tisztségek:
Mi jelentette a legnagyobb kihívást a munkaerőpiacra történő belépéskor?
A kihívást első körben mindig a releváns célok meghatározása jelenti. És hogy mitől releváns egy cél? Attól, hogy az ember akarja és jó eséllyel el is tudja érni, és mert tud vele azonosulni és megvannak hozzá azok a skilljei és tudása, melyekkel elérhetővé válik számára a kitűzött cél.
Jelenleg mivel foglalkozik?
A SPAR-nál az első években online marketing managerként, később új média managerként dolgoztam a Marketing Osztályon. Itt a feladatom a vállalat online marketing tevékenységének a fejlesztése, irányítása volt. Remek kollégák, nagyszerű digitális ügynökségek és egy szabad szemmel is látható budget támogatta a munkámat. Itt kóstoltam bele igazából abba, hogy hogyan is működik egy igazi nemzetközi nagyvállalat belülről. Hatalmas lelkesedéssel vágtam bele a munkába. Kezdetben napi 14 órákat dolgoztam, még hétvégén is, hogy kialakítsam azt a folyamatsort, ami által zökkenőmentesen működtethető ez a területe a cégnek. Amikor megvoltak az alapok, utána kezdtünk el gondolkozni azon, hogy miben tudunk mi mások lenni, mint a konkurencia, így innovatív kampányok sorát indítottuk el, melyek tucatnyi szakmai elismerést söpörtek be. A vásárlói visszajelzések és a díjak pedig együttesen megerősítettek minket abban, hogy jó az út, amire ráléptünk. Nem mondom, hogy nem értek kudarcok, de néha a legalaposabb előkészítés ellenére sem működött egy-egy kampány úgy, ahogy elképzeltük, mert a fogyasztók gondolkozását és reakcióit 100%-ban senki sem tudja előre megjósolni. Az ilyen ügyeket én tanulópénznek fogtam fel és arra használtam, hogy az elérhető sikert a későbbiekben tovább maximalizáljam. Ezt követően kért fel a vállalat akkori ügyvezető igazgatója, hogy kezdjem el előkészíteni a SPAR saját online shopját egy több országot érintő nemzetközi projekt keretein belül, mert a kutatások azt mutatták, lenne sikere egy ilyen szolgáltatás bevezetésének a SPAR égisze alatt. Újabb izgalmas időszak következett: többet voltam külföldön, mint itthon. Tanulmányoztam a különféle üzemeltetési modelleket, gazdaságossági számításokat végeztem, beruházási terveket készítettem és rengeteg egyeztetésen vettem részt az osztrák anyavállalatunk koordinálásában. Egy év megfeszített munkájával sikerült egy működőképes modellt letenni az asztalra, azonban a rendszer beindítása 2014 végén pénzügyi okokból elhalasztásra került. Ekkor jött az újabb felkérés az ügyvezető igazgató részéről, hogy térjek vissza abba a szakmába, amit az online világért elhagytam anno és vállaljam el a Kommunikációs Osztály vezetését. Elődöm ekkor tervezett nyugdíjba menni, így gyorsan döntenem kellett, hogy vállalom-e az újabb kihívást. Kértem két napot, alaposan átgondoltam a felkérést és végül igent mondtam. És ez volt életem egyik legjobb döntése. Ekkor 29 éves voltam és bekerülhettem egy ilyen hatalmas vállalat felsővezetésébe, így egy újabb nagy kaland vette kezdetét, amely azóta sem ért véget. Amire különösen büszke vagyok, hogy támogató környezetben olyan csapattal dolgozhatok, amelynek tagjaira az életemet is rá merném bízni. És őszintén szólva rá is bízzuk egymása az életünket nap mint nap, mert a feltétlen bizalom az, ami alapján a csapattagok képesek együttműködni egymással a kitűzött célok elérése érdekében. Jelenleg az osztályom felelősségi körébe tartozik a sajtókommunikáció, a public affairs, a szponzorációk, a CSR, a belső kommunikáció, az event management, a marketingkommunikáció, és a fenntarthatósági riporting.
Milyen tanácsot adna a mostani egyetemi hallgatóknak, pályakezdőknek?
Az egyetemi diploma és több idegen nyelv ismerete ma már elengedhetetlen, ha az ember nemzetközi, nagyvállalati környezetben akar dolgozni. A legjobb tanácsok azonban, melyeket a mestereimtől kaptam az évek során, hogy végezzem mindig alázattal a munkámat, hogy dolgozzak keményen, hogy legyek alapos, hogy legyek együttműködő, legyek csapatjátékos, és ami nagyon fontos, figyeljem és diktáljam a trendeket, hogy a világ ne mehessen el mellettem. A világra való nyitottság és a belső motiváció nélkül szerintem nem lehet ma már túlélni.
