Konferenciánk rendhagyó keretek között, hibrid módon kerül megrendezésre. Az előadások egy része a konferencia helyszínén, a Zsolnay Kulturális Negyedben hangzik el, a másik része pedig a Zoom platformon. A helyszíni előadásokat is közvetítjük a Zoom platformon, illetőleg a moderátorok vezetésével itt zajlanak a viták és a beszélgetések.
Valamennyi résztvevő és érdeklődő számára a biztosítjuk az online csatlakozás lehetőségét a Zoom platformjához.

A közeli viszontlátás reményében:
(a szervezők)

A konferencia PROGRAMJA

*

A konferencia rögzített előadásai (Sufni Tv - Youtube)

1. nap: I. szekció
   II. szekció
   III. szekció
   III./B. szekció
2. nap: I. szekció
   II. szekció
   III. szekció

*

Konferenciafelhívás:

A mai magyar nyilvánosságot vizsgálva feltűnő, hogy egyes színtereit milyen mértékben uralják a sértődöttség legkülönfélébb megnyilvánulásai. Ez a tapasztalat, illetőleg érzületolvasható ki a közösségi platformok névtelen szerzőinek kommentjeiből éppúgy, mint ahogyan ez köszön vissza neves közszereplők megnyilatkozásaiban, amikor nyilvánoscselekvéseik indítékait taglalják. A sértődöttség fakadhat valamilyen vélt/valós teljesítmény el-nem-ismeréséből, de éppúgy eredhet egy kommunikációs helyzet rossz percepciójából.
Mind a személyes, mind a mediatizált kommunikációban nagy számban vannak jelen olyan kulturális-kommunikációs formák, médiaformátumok, amelyekben a sérelmek artikulálódhatnak. E folyamatok eredményeképpen kialakul a sértődöttség kultúrája, amely mindeközben társadalmi hatású viselkedésmintává is válhat. Ily módon a sértődöttség egyszerre mindennapi tapasztalat, gyakran előkerülő beszédtéma, konfliktusok okozója, a közbeszéd egyik alapvető meghatározója.

Sőt: a sértődöttség különféle politikai cselekvések legitim okaként tételeződhet, alapvető hivatkozási forrássá válhat. Mire vezethető vissza e tapasztalat/érzés általánossá válása, a sértődöttség kultúráinak kialakulása? Miért érezzük úgy, hogy szinte minden társadalmi csoportban jelen van, néha csak individuális szinten, ám némely esetben egészen a csoport-identitást meghatározó módon? Mikortól figyelhető meg ezen társadalmi viselkedésmintázat kialakulása, milyen területeken, hogyan jött létre? Milyen társadalmi szereplők, milyen társadalmi-politikai helyzetekben járultak hozza a sértődöttség kultúrájának általánossá válásához? Kialakulása hogyan függ össze a politikai kultúra jelen társadalomra jellemző állapotával? Mennyiben járult mindehhez hozzá az új mediális infrastruktúra, az internet, a közösségi platformoknak a kommunikációs helyzetekben anonimitást biztosító világa? Empirikusan hogyan támasztható alá, hogyan ragadható meg ez a helyzetleírás?
Tekintve, hogy egy alapvető emberi viselkedésformáról, pszichikai-szociális állapotról, s az arra adott reakcióról van szó, felvethető a kérdés, hogy történetileg-társadalmilag-kulturálisan milyen más sértődöttség-mintázatok, alakváltozatok léteztek, illetőleg ezek honnan eredeztethetők?

Egyebek között ezekre a kérdésekre keresi választ a műhelykonferencia a különböző tudományterületekről (kommunikáció- és médiatudomány, kulturális antropológia, szociológia, szociálpszichológia, irodalom- és kultúratudomány, néprajz, történettudomány, jogtudomány) érkező szakemberek részvételével.

A kétnapos rendezvényre többek között az alábbi témákban várunk empirikus kutatásokon alapuló, problémafelvető előadásokat:
• Identitáspolitika és a sértődöttség kultúrája
• Sértődöttség és jóvátétel
• Sértődöttség és kulturális restrikció
• Sértődöttség és panaszkodás – a „magyar panaszkultúra”
• A köztér átformálása (szobrok, utcanevek, emlékművek) és a sértődöttség kultúrái
• Sértődöttség a populáris kultúra közelmúltjának megkonstruálásában
• A sértődöttség beszédrendje az „ellenintézmények” létrehozásában
• Sértődöttség a szélsőséges politikai folklórban
• Sértődöttség a kortárs politikai okkultizmusban
• Revizionista elképzelések a magyar neoavantgárd történetének megrajzolásában
Kérjük, a témakiíráshoz szorosan kapcsolódó, a felvetett megközelítésekre reflektáló előadása 100-200 szavas összefoglalóját a kmdk3@commonline.hu címre szíveskedjék
elektronikus úton elküldeni legkésőbb 2020.11.30-ig. Kérjük, hogy az összefoglaló az előadó neve és az előadás címe mellett tartalmazza a szerző elérhetőségét is. A műhelykonferencia
végleges programját a beérkezett javaslatokból állítják össze a szervezők.