Beszélgetés az új MA tantervről

Új mesterszakos tantervet vezetett be 2025 őszétől a PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke. Az újítások számos kérdést felvethetnek a hallgatók számára, ezért ültünk le beszélgetni Prof. Dr. Szijártó Zsolt egyetemi tanárral, aki az új mesterszakos tanterv elkészítésében komoly szerepet vállalt. Az interjú anyagának forrása egy podcast-felvétel volt, melyben kötetlenül beszélgettünk az MA tanterv előnyeiről, aktuális témákról a médiatanszékek kapcsán, valamint a hallgatók lehetőségeiről és kilátásairól, egyaránt érintve a munkaerőpiaci és akadémiai jövőképeket is.

Mitől lesz jó egy mesterszakos képzés?

Szerintem az első kérdés az, mit is akarunk egy mesterszakon oktatni. Ha ezt tudjuk, ebben van a munkatársak között egyfajta konszenzus, akkor az egy további kérdés, hogyan lehet ezt egy tanterv szintjén megvalósítani.

Mik a hallgatói igények az új tantervvel kapcsolatban?

Úgy kezdtünk neki a tanterv újragondolásának, hogy megnéztük, az országban és Kelet-Közép-Európában milyen típusú mesterszakok léteznek, hogyan tudnánk ezekhez képest pozícionálni magunkat. Egyfajta térképet készítettünk, ahol fontos szerepet játszott a hallgatói igények felmérése.

Én azt gondolom, hogy a hallgatók – ahogy beszélgettem velük és szóba került ez a téma – egyrészről szeretnék a korábbi tapasztalataikat, tudásaikat kibővíteni, szeretnének valamennyire specializálódni: találni egy olyan kutatási területet, amivel szívesen foglalkoznak. És szeretnének egy olyan képzést elvégezni, aminek van munkaerőpiaci haszna. E különböző aspektusok – a munkaerőpiac, a tudományos kutatás és a személyes érdeklődés - egyvelege adja ki, hogy mitől tud egy mesterszakos képzés vonzó lenni egy hallgató számára. Az akadémiai kutatásnak, illetve a munkaerőpiaci felkészültségnek az összekapcsolását próbáltuk az új tantervben elvégezni. A specializáció neve is ezért lett Kommunikációkutatás és médiaelemzés, hogy jól látható legyen ez a két terület szoros kapcsolata.

Milyen kapcsolat van a BA és az MA képzés között? Született konkrét intézkedés, ami megerősítené a két képzés összekapcsolódását?

Egyrészt az új mesterszak épít az alapképzés összetevőire, pilléreire. Azokkal a tematikákkal, amik a BA képzésben előkerülnek, lehet az MA-programban is találkozni. Emellett szerettünk volna elmélyíteni, továbbgondolni bizonyos ismeret- és tudásterületeket, amelyekre nem biztos, hogy BA-szinten szükség van, de egy mesterszakon annál inkább. Megerősítettük a módszertani képzésünket. Ha a mesterszak egyik lehetséges kimenete a doktori programba való bekapcsolódás, akkor elengedhetetlen, hogy a hallgatók készségszinten megismerkedjenek a korszerű társadalom- és médiakutatási módszerekkel.

Nagyjából tíz-tizenöt éve van érvényben az a mesterszakos tanterv, amiben idáig dolgoztunk. Érdemes végignézni, mi minden történt tíz-tizenöt év alatt a média világában, amit le kell követnie a tantervnek. Ez is cél volt az újragondolás során. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy minden egyes új platform megjelenésére reagálni kell a tanterv szintjén, de azért egy ilyen gyorsan változó területen – mint a kommunikáció- és médiakutatás – szükséges időről-időre felfrissíteni a tananyagot, a módszertant és azokat az ismereteket, amiket közvetíteni szeretnénk.

Az akadémiai továbblépésre, az MA szak elvégzése után, már kitértünk. Mégis, azoknak a hallgatóknak, akik az üzleti szférában szeretnének elhelyezkedni a képzés után, mit tudna mondani?

Azt tudnám mondani, hogy egyrészt látszik, hogy a munkaerőpiacon a digitális tartalomfejlesztéssel foglalkozó különböző cégek kifejezetten érdeklődnek a frissen végzett hallgatók iránt. Ezt egyébként a BA-s elhelyezkedési adatokkal is alá lehet támasztani. Ha a hallgatók szeretnének a munkaerőpiacon előbbre jutni és kicsit más típusú, inkább elemzői és nem adatrögzítői feladatokhoz hozzájutni, akkor abban egy ilyen mesterszakos képzés tud segíteni.

„Jobb munkaerőpiaci start-pozíciókat biztosít, ha valaki egy mesterszakos képzéssel felvértezve magát keres munkát.”

Van esetleg olyan gyakorlati lehetőség a hallgatók számára, ami kiemelten a mesterképzésen elérhető csak?

Van egy egész tantervi blokk, ami kimondottan médiaelemzési módszerekkel foglalkozik. Olyan területek kerülnek elő, mint az adatvizualizáció, a tartalomelemzési szoftverek használata, az új adatalapú kutatási projektek – ezek kifejezetten a mesterszakos képzésbe kerültek bele.

Van egy külön tantervi blokk, amit úgy hívunk, hogy Tutori szeminárium, ami három egymásra épülő tantárgyból áll, és ez valójában egy személyre szabott képzés lehetőségét kínálja fel a hallgatók számára.

„Azt gondolom, hogy a mesterszaknak az a feladata, hogy mindenki megtalálja a saját érdeklődési területét, amivel foglalkozni szeretne. Szerencsére olyanok a körülményeink, hogy ez személyre szabott formában történhet meg.”.

Akkor ez legalább annyira önképzés, mint intézményesített képzés?

Így van. Azt gondolom, hogy ezek a Tutori szemináriumok segítenek például abban, hogy az oktató közreműködésével a hallgatók megtalálják a maguk számára legérdekesebb kutatási területet.

„Ez nem egy hagyományos hallgató és oktató viszony, hanem sokkal inkább egy partneri kapcsolatot feltételez. Egy ilyen dialógushelyzetből az oktató is sokat profitálhat. Közös munkák indulhatnak el, publikációk születhetnek meg. „

Mit várhat egy médiaszakos hallgató, amikor bekerül az MA képzésre?

Először is megnézzük, hogy milyen készségei vannak. Megpróbáljuk a különböző helyekről érkező hallgatók tudásszintjét egy szintre hozni. Ebben segít egy egalizáló modul, amelyben ha valaki korábban nem tanult bizonyos módszertani vagy elméleti keretezést segítő tárgyakat, akkor azokat az ismereteket ott el tudja sajátítani. Utána van egy alapozó képzés, amelynek során a szakterület legfrissebb fejleményeivel tudnak találkozni a hallgatók.

Az elméletek valójában eszközök, olyan eszközök, amikkel meg tudjuk érteni, hogy mi történik a médiavilágokban. Ugyanilyen eszközöket kap a hallgató az elemzési módszerek megismerésével. Ezzel párhuzamosan zajlik a korábban említett tutori képzés. Ha ezeket teljesíti a hallgató, akkor elindulhat egy közös munka, kutatás.

„A szakdolgozatnak kifejezetten fontos szerepet szánunk a képzési tervben. Az foglalja össze ennek a két évnek az eredményeit.”

Azt is fontosnak gondoljuk, hogy a szakdolgozat elkészítése valamilyen formában nyilvános legyen. Tehát az első év után a szakdolgozati koncepcióknak van egy nyilvános vitája. Itt minden szakdolgozó bemutatja a témáját valamennyi tanszéki oktató jelenlétében. A témák így finomításra kerülnek és a hallgató tovább is tudja gondolni az adott kutatási témát…

„Sokkal érdekesebb dolgokkal foglalkozunk a médiatanszékeken annál, semhogy azokat bezárjuk az egyetem falai közé. Ki kell nyitni az érdeklődők számára, más szakok hallgatói számára, a tanszék többi munkatársa előtt, sőt, az egyes projekteket a város nyilvánossága felé is érdemes lenne közvetíteni.”

Ezek a problémák, amik bennünket foglalkoztatnak, valamennyiünket érintenek. Úgy gondolom, hogy mindenki számára érdekes tevékenység és lehetőség, hogy ezeket tudatosítsuk.

Beszélgetésünk során említésre került még a mesterséges intelligencia, a különböző médiajelenségek aktualitásának kérdése, valamint új innovációk a kortárs művészeti projektek kapcsán. Szó esett a média szakok helyzetéről a világban és ezek összefüggésében a magyarországi sajátosságokról, kitérve a „media-labs” jellegű és más együttműködésekre.

A teljes beszélgetés felvétele megtalálható ITT.