A Filológiai Közlöny folyóirat Világirodalom és médiakultúra. Képregényekről komparatisztikai nézőpontból című lapszáma a tanszékünkön működő Képregénytudományi Kutatóközpont munkájához kapcsolódó írásokat tartalmaz, a lapszámbemutató beszélgetés résztvevői a KTKK munkatársai, egyúttal a megjelent tanulmányok egy részének szerzői.
A lapszám írásai is jól példázzák, hogy az intézményesülő képregénytudomány nyomán grafikus irodalomként és médiaként is tekinthetünk a képregényre. Úgy tűnik, először a global manga studies tapasztalata révén jelent meg az a transznacionális, transzkulturális komparatív perspektíva, amelyben újra felbukkant a kulturális cserefolyamatok révén alakuló „világirodalomról” szóló koncepció, immár a képregényekre vonatkoztatva. A világirodalom koncepciójának összekapcsolása a képregénymédiával újabban elsősorban a grafikus regény egyre hangsúlyosabb térnyerésének köszönhetően vetődik fel, különösen a lokális tapasztalatok transznacionális, globális közvetítésére alkalmas műfajok vonatkozásában. A „grafikus világirodalmiságban” való részvétel a kulturális cserefolyamatokban betöltött szerep által mutatkozik meg.
A lapszámbemutató beszélgetés résztvevői:
Vincze Ferenc - a PTE BTK vendége - az ELTE BTK Román Filológiai Tanszék adjunktusa, a Szépirodalmi Figyelő folyóirat főszerkesztője
Bene Adrián - költő, műfordító, szerkesztő, kritikus, a PTE BTK Művelődéstudományi Tanszékének adjunktusa
Lukács Laura Klára - képregénykutató, gimnáziumi franciatanár, az új szem folyóirat szerkesztője
A beszélgetés moderátora: Maksa Gyula - a PTE BTK Képregénytudományi Kutatóközpontjának vezetője, a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék docense
Helyszín: PTE BTK Germanisztikai Szakkönyvtár
Időpont: 2025. április 2. szerda, 15 óra
A tanulmányokról röviden:
Filológiai Közlöny 2023/3.
Világirodalom és médiakultúra. Képregényekről komparatisztikai nézőpontból
Szerk. Maksa Gyula és Vincze Ferenc
TARTALOM
Sata Lehel tanulmánya világirodalom és grafikus regény viszonyát vizsgálja oly módon, hogy a posztmigráns és posztkolonialista kontextus jelentőségét és transznacionális beágyazottságát, kérdésfelvetéseit is tárgyalja a képregénytudomány viszonylatában. Bene Adrián tanulmánya bemutatja a francia bande dessinée disztópikus hagyományát az 1980-as évektől napjainkig. Dunai Tamás tanulmánya áttekinti a képregényfordítás médiumspecifikus sajátosságait, majd történeti perspektívában megvizsgálja, milyen attitűdök és stratégiák húzódnak meg a Magyarországon megjelenő képregényfordítások hátterében. Lukács Laura Klára olyan kortárs francia és német képregényeket vet össze, amelyekben az építészeti struktúra nemcsak a cselekmény helyszíne, hanem alapvető elbeszélésalakító tényező is. Császár Irma Tímea tanulmánya a magyar és a román képregénytörténetek komparatív vizsgálatát kínálja: a szerző szövegében összeveti a meglévő történeti munkák módszertanát, korszakolását és a médiakultúrát illető vonatkozásokat. Vincze Ferenc tanulmánya egy német és egy román grafikus regény vizsgálatán keresztül egyrészről rávilágít ezek dokumentarizmusból és grafikus újságírásból eredő hasonló jellegzetességeire, másrészről a kortárs magyar, román és német regényirodalom Bánságot megkonstruáló régiótapasztalatát veti össze ezen grafikus regények térképzetével. Transzkulturalitás és világirodalom kérdéskörét lokális tapasztalatokat forgalmazó frankofón afrikai, illetve afropolita grafikus regények vonatkozásában tárgyalja Maksa Gyula tanulmánya.
