Előadássorozat a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéken
Helyszín: Zsolnay Kulturális Negyed E/25-öes épület, 307-es terem
Időpont: keddenként 16 óra

Az előadássorozat célja, hogy betekintést kínáljon azokba a különböző diszciplináris hátterű kutatásokba, amelyek a Balaton térségében zajló társadalmi, kulturális, urbanisztikai folyamatokat vizsgálják. A meghívott vendégek különböző tudományágak képviselői, e kiemelt jelentőségű régió jelenét és jövőbeli lehetőségeit is meghatározó folyamatok jó ismerői. Előadásaikban lehetséges elméleti megközelítésmódokat éppúgy kínálnak, mint a térség mikrofolyamatait elemző esettanulmányokat, empirikus kutatásokat, jó gyakorlatokat. (Az előadássorozat kapcsolódik a korábbi, szintén e térséggel foglalkozó tanszéki kutatásokhoz, illetőleg a jelenleg is zajló Törésvonalak és konfliktuszónák: a Balaton környéki települések helyi társadalmának átalakulása című projekt elméleti, kutatástörténeti megalapozásaként is szolgál.)

Az előadások nyitottak, minden érdeklődőt szívesen látunk!

Az előadások tematikája

március 5., (kedd) 16.00
Radnai Dániel Szabolcs (irodalomtörténész, HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, XIX. Századi Osztály): „Sokan vannak, akik azt hiszik, hogy ez a víz különbséget keres is, talál is […]” Őslakosság és nyaralónépesség interakciói a Balatonról szóló 19–20. századi szépirodalomban
Előadásom központi kérdése, hogy a 19. század második fele és a 20. százaz első harmada között – tehát a Balaton-kultusz felfutásának időszakában – keletkezett irodalmi szövegek mit mutatnak meg a térség kulturális átalakulásából, társadalmi interakcióiból. Jóllehet a kérdés sokarcúságát nehéz eltitkolni, s más források (népismei leírások, lokális és fővárosi sajtó) stb. bevonható lenne a vizsgálatba, az előadás gondolatmenete kifejezetten arra fókuszál, miképp volt összeegyeztethető a Balatonnal kapcsolatos 19. század eleji szentimentális-romantikus irodalmi hagyomány a turizmus kihívásaival. Mennyiben írta fölül az idegenforgalom fokozatos kiépülése a magyar irodalom Balaton-képét; s miképp ábrázolódott – vagy épp maradt háttérben – a korszak alkotásaiban (többek között Jókai Mór, Eötvös Károly, Endrődi Sándor, Sziklay János és Váth János műveiben) az őslakosság és a nyaralónépesség kultúrájának párhuzamos jelenléte.

március 12., (kedd) 16.00
Menesi Attila (képzőművész, független képzőművészeti tanszék): Ki ette meg a kecskéket? 109 nap tájban
A független képzőművészeti tanszék igaz táj, diszkurzív terek a Balaton-felvidéken című projektje 2023. májusától 109 napon át 13 projekt résszel és 44 eseménnyel volt jelen a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program sorozatában. A legkisebb
tanúhegynél lévő jelenréten és környezetében megvalósult projektben képzőművészek, kutatók, színészek és a f***k network tagjai vettek részt. Többen a résztvevő településekre – Hegyesd, Káptalantóti, Monostorapáti, Tapolca, Zalahaláp – költöztek, együtt éltek a helyiekkel, részt vettek a mindennapi életben. A projekt kutatási, közvetítési és művészeti aktivitások összessége, amelyek mind közösségi és köztéri gyakorlatokban valósultak meg.
Az igaz táj projekt résztvevői: Aknai Katalin, Balla Zoltán, Csapó Júlia, Deme Felícia, Drótos Dominika, Fábián Luca, Farkas Andrea, Fehér Virág, Frazon Zsófia, Gróf Ferenc, Keszeg Anna, Kiss-Végh Emőke, Kovács Gyula A., Monhor Viktória, Ördög Tamás, Poór Dorottya, Pszota Dalma, Szabó Eszter Ágnes, Sztefanu Marina, Teleki Emma, projektvezető: Menesi Attila.

március 19., (kedd) 16.00
Schleicher Vera (etnográfus, muzeológus, Néprajzi Múzeum, Gyűjteményi Főosztály): Kié a Balaton? Klasszikus kérdés, klasszikus konfliktuszónák
A balatoni turizmus kétszáz éves története során számos alkalommal került szembe egymással a Balaton közjogi, magánjogi és „népi” értelmezése. A parti ingatlanok birtokjoga, a vízjog, a fürdőalapítási jog, a partvédelem, partfeltöltés, a parcellázás, a kikötőépítés, ingatlanfejlesztés mind-mind ugyanazokban a parti sávokban, jellegzetes átmeneti zónákban okoztak konfliktushelyzeteket, amelyeket – látszólagos senkiföldje státuszuk révén – joggal érzett magáénak az őslakosság, de a turizmus farvizén érkező befektető is. Az előadás fókuszában azok a kiemelt időszakok és helyszínek állnak, amelyek a turisztikai térfoglalás folyamatában különös erővel mutattak rá a köz- és a magánérdek, a lokális és globális fantáziák valamint az ökológiai érdekek komplex és ellentmondásos viszonyára.

március 26., (kedd) 16.00
Wettstein Domonkos (urbanista, BME Építészmérnöki Kar, Urbanisztika Tanszék): A Balaton-part építészeti mintázatai
Az előadásban a Balaton-part jellegzetes építészeti mintázatait és az üdülőhelyek ősközségi háttérrel kialakult kapcsolatrendszerét járjuk körül. A mintázatokat a kialakulásuk kontextusában, a történeti rétegződések feltárásával mutatjuk be, különös tekintettel a huszadik századra, amely a tópart építéstörténetében és mai összképében is meghatározó időszak. A tájról alkotott összetett kép rávilágít a tópart urbanizációjában rejlő ellentmondásokra és az építészeti stratégiák kihívásaira.

április 9., (kedd) 16.00
Tomay Kyra (szociológus, PTE BTK Szociológia Tanszék): Négy település – négy út? A globális dzsentrifikációs folyamatok lokális változatai a Káli-medencében
A Káli-medence térbeli-társadalmi átalakulását kutatva a vidéki dzsentrifikáció különböző formáival szembesültünk. Ugyan a jelenség globális, mégis – a gazdasági-társadalmi peremfeltételeken belül – eltérő az egyes helyszínek, konkrét települések játéktere a folyamat megvalósulását illetően. Még egy olyan mikrotérség esetében is, mint a Káli-medence, a többéves kutatómunka nyomán kirajzolódó kép karakteres különbségeket mutat az egyes falvak reakcióit, a dzsentrifikáció lefolyását, sebességét és mértékét illetően köszönhetően a lokális társadalom összetételének, a mikrotérség gazdasági hálózatában betöltött eltérő szerepének és a történeti sajátosságoknak (kisnemesi hagyományok, református vallás, szőlőművelés stb.). Ezen különbségeknek, az eltérő érték- és érdekcsoportok tudatoson vállalt és öntudatlanul betöltött szerepének kívánunk utánajárni. A Káli-medencében az utóbbi tíz évben végbemenő transzformációs folyamatok következtében átrendeződtek a centrum és periféria közötti viszonyok. A Káli-medence települései – sokszor egymás törekvéseitől is vezetve, azokkal versenyezve – folyamatosan kísérletet tesznek saját arculat, egyediség kitalálására.

április 16., (kedd) 16.00
Bozsik Barbara – Szemerey Samu (építészek, KÉK – Kortárs Építészet Központ): A Tájtéka-projekt: a Balaton-felvidék intelligens tájhasználatának eszköztára
A KÉK - Kortárs Építészeti Központ a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében valósította meg Balaton-felvidéki kultúrtájról és az azt alakító szereplőkről szóló Tájtéka programot. A 2021-2023 között megvalósult projekt a régió tájhasználatát elemezte időben és térben, eszközökké formálta a tanulságokat, helyi szereplők, újonnan beköltözők és látogatók között épített kapcsolatokat, és rámutatott a térség lehetséges jövőképeit alakító folyamatokra.
Helyi közösségekkel dolgoztunk együtt mintaprojekteken azzal a szándékkal, hogy azok 2023-at követően az ő erejükkel tovább tudjanak működni. Gyakorlatban használható eszköztárat készítettünk és számos programot szerveztünk, amelyek bemutatták ezek alkalmazhatóságát a tájértelmezésben és tájformálásban. Az eredményeket három részes könyv sorozatban közöltük. Az előadásban bemutatjuk a folyamatot, az alkalmazott módszereket, a tanulságokat és a tervezett folytatást.

(fotó: Thomas Pesquet)