Magyarországon a rendszerváltozás erőteljes polarizáló tendenciákat indukált gazdaságban, társadalomban, települési struktúrában egyaránt. Az aprófalvak túlnyomó többsége a különböző jellegű és eredetű hátrányok metszéspontjában áll, ahol a rendszerváltozás után felerősödött az átfogó hanyatlás. Az aprófalvas régiók végletes és végzetes leszakadásának komoly veszélyét dokumentálják az ott élők korszerkezetét, képzettségét, foglalkoztatottsági fokát, jövedelmi pozícióit mérő mutatók, amelyek azt igazolják, hogy szoros és egyenes összefüggés mutatkozik a településnagyság és a boldogulási esélyek között a társadalmi békét, társadalmi kirekesztést szül, súlyos szociális feszültségek forrása és komolyan veszélyezteti Magyarország versenyképességét. Az aprófalvas válság térbeli kihatása ugyanis önmagán túlmutató: halódó, gettósodó aprófalvak tengerében a nagyvárosi szigetek fejlődése előtt is súlyos nehézségek tornyosulnak.

Az aprófalvas régiók „gyengeségei”: a periférikus, gyakran határ-menti elhelyezkedés, az infrastrukturális hiányok, amelyek megnehezítik a központokkal való kapcsolattartást, a „felfűződést” (utak, közlekedési hálózatok hiánya), a kis méretekből és a szabdalt térszerkezetből adódó súlyos hatékonysági problémák, amelyek a személyi szolgáltatások fejlődésének éppúgy gátat szabnak, mint a közszolgáltatásokénak, a strukturális válságterülethez való közvetlen kapcsolódás, továbbá a szocializmusból örökölt kedvezőtlen irányú társadalmi szelekciós folyamatok mind-mind a hátrányok specifikus jellegű és mértékű halmozódásához vezetnek. Ez indokolja az aprófalvak felzárkóztatására irányuló kutatási-fejlesztési tevékenység kiemelt fontosságát.

A projekt célja az alap- és alkalmazott kutatások kombinálásával, a kutatás és felsőoktatás, az elméleti és gyakorlati munka összekapcsolásával
(1.) az aprófalvas régiók fejlesztésére irányuló európai és hazai, országos és regionális politikák, programok és gyakorlatok megismerése és rendszerbe foglalása,
(2.) az aprófalvas megyék és régiók fejlesztési kapacitásainak felmérése kulcsfontosságú beavatkozási területeken (terület- és vidékfejlesztés, foglalkoztatási kapacitások, közszolgáltatások és a szociális szféra fejlesztési lehetőségei),
(3.) a feltárt „jó fejlesztési gyakorlatok” és aprófalvas „életpályák”, fejlődési alternatívák kvalitatív kutatási módszerekkel való feltárása, fejlesztési modellek kidolgozása.

Hét kiválasztott aprófalvas mikro-térség, két részből álló, kvalitatív módszereken alapuló vizsgálatban a kutatás olyan település-együttesekre fókuszált, amelyek a statisztikai kistérségi szintnél kisebbek, általában öt-tíz, egy kisváros vagy központi szerepet betöltő község vonzáskörzetében fekvő vagy/és egyazon földrajzi kistájhoz tartozó települést fognak össze. A területi – megyei illetve regionális – reprezentáció érvényesítésének igénye mellett az volt a cél, hogy kiválasztott kistérségekben, mikro-régiókban jelenjenek meg az aprófalvas települések főbb probléma forrásai és a körvonalazódó kiutak, nevezetesen:

• határmentiség (fehérgyarmati, szobi mikro-térség, Tornai-medence),
• elöregedés-kihalás (Tornai-medence, szobi, zalaszentgróti, fehérgyarmati mikro-régiók)
• szegregálódás, gettósodás, hasadt társadalomszerkezet (fehérgyarmati mikro-térség)

ugyanakkor vizsgálni lehessen a kínálkozó fejlődési alternatívákat is az üdülőfaluvá válástól a turizmusfejlesztésig, az összehangolt belső erőforrás fejlesztésig.

A kérdések, amelyeket a kvalitatív mikro-térségi vizsgálatok hivatottak megválaszolni, a következők:

• határmentiség (fehérgyarmati, szobi mikro-térség, Tornai-medence)
• milyen „életpályát” járt be a mikro-térség a 20. század során
• mi biztosította az itt élők megélhetését,
• milyen történeti kapcsolatok fűzik a térséget a környező és távolabbi központokhoz, téregységekhez (ország- és megyehatárok átrendezése, körzetesítések, stb.)
• gyengítették-e lakosságcserék a helyi közösségek kohézióját
• milyen térszerkezeti adottságokkal rendelkezik a térség ma (központoktól való távolság, megközelíthetőség, a közszolgáltatások elhelyezkedése) és ez
• milyen gazdasági és népességmegtartási/vonzási erőt predesztinál számára
• milyen a népesség demográfiai és társadalmi, etnikai összetétele az elmúlt 20 év migrációs folyamatainak és a termékenységi / halálozási mutatók tükrében,
• vannak-e tartós konfliktusok, vagy/és követendő együttélési minták eltérő helyzetű társadalmi csoportok, cigányok és nem cigányok, helyiek és betelepültek között
• milyenek a megélhetési és jövedelmi viszonyok a térségben ill. az ingázási körzetben a legális és informális gazdaság kínálata,
  egyéni (családi) jövőképek, élet- és megélhetési stratégiák az egyes lakossági csoportok körében
• vannak-e s ha igen, mennyire erősek a civil szerveződések, mire szerveződnek, milyen tevékenységet végeznek és vannak-e kapcsolataik kistérségen belül és kívül, megyei és régiós, esetleg országos szintű szervezetekkel
• milyen saját és elérhető fejlesztési kapacitásokkal rendelkezik a mikro-térség, lebonyolított programjaik, projektjeik száma, hatása
• összességében a térség milyen fejlődési pályán áll, belső erőforrásai mennyire hasznosulnak,
• milyen lakossági (társadalmi) rétegek hasznosítják, mekkora az egyetértés a térségi szereplők között a hasznosítást illetően
• mi a „piaci értéke” a mikro-térségnek, s milyen „piacokon” értékesül / értékesíthető, ennek tükrében
• milyen települési funkciók gyengülnek és erősödnek a térség településeinek körében
• mire lehet támaszkodni a pozitív elemek fenntartható bővítése, a forrásbevonás érdekében,
• hogyan erősíthető a térség forrás-felszívó képessége, különös tekintettel az uniós pályázati forrásokra
• a jövőképek és lehetséges fejlődési pályák kapcsolódása a kistérségi, városkörnyéki, megyei, regionális fejlesztési programokhoz
  a dialógusra való készség a szereplők között
• melyek a teljesen egyedi és modellálható elemek a térség fejlődési „életútjában”: minták és (el)kerül(end)ő utak

Az NKFP által támogatott kutatás vezetői: Feischmidt Margit, Kovács Éva és Szijártó Zsolt.

A kutatás eredményei, tanulságai alapján módszertani tankönyv is született. A Kovács Éva által szerkesztett, Közösségtanulmányok című kötet innen letölthető.