Amíg a Kádár-címer a Rákosi címer helyére került, addig a ma is használatos Kiscímer alapelemei, a pajzs tetején a Szent Koronával a mai formájukban a 16. század elején rögzültek. Sok helyen – példáink két Baranya megyei kistelepülésről, Nagybudmérről és Vajszlóról származnak – ezt a váltást a közintézményeken úgy oldották meg, hogy a régi címerre egyszerűen ráragasztották az új jelképeket s az átragasztással létrejött dupla – csúfnevén „katolikommunista“ – címeren a vörös csillag elé kerül a szent korona tetején található elgörbült kereszt.
Az állam egyik legfontosabb jelképének ilyetén történő „fusi-tunning“-ja egy jellegzetes kortörténeti momentum, amelyben nemcsak a két egymást követő korszak/rendszer reprezentálódik, hanem az őket elválasztó átmeneti állapot, köztes helyzet is, s árulkodik arról is, hogy az adott közösség miként tekint a történeti sorsfordulóra, s az azóta eltelt időszakra. Ezek a címerek azért is fontosak, mert e településeken megmaradt alig néhány közintézményeken találhatók, s a közösség tagjai nap mint nap találkoznak velük, s így markánsan meghatározzák a nyilvános közösségi terek vizuális kultúráját.
A projekt célja a PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének hallgatóival közösen végzett terepkutatás során a települések közösségi tereiben a „rendszer- és címerváltás történeteinek“ feltárása, értelmezése és ennek részletes mozgóképes dokumentációja. A terepkutatást gondos szakirodalmi tájékozódás, valamint tömegkommunikációs tartalomelemzés előzné meg, amely kitérne a rendszerváltás e fontos szimbóluma körül folytatott (néha még most is erőre kapó küzdelem) különböző – nagypolitikai, jogi és főként mediális – megjelenési formáira
Kutatásvezetők: Szijártó Zsolt és Szolnoki József
Homeopatikus valóság
– a kutatás vizuális dokumentációját bemutató – kiállítása
2011. szeptember 16-november 13. Ernst Múzeum, Budapest
Megnyitóbeszéd: Szijártó Zsolt
